Kitalált tündérmesék,valós mesék.

Ezen a honlapon kitalált történetek találhatók. Tündérmesék, egészen valós mesék is. Remélem tetszeni fog! Csak most keztem!

                        Az idő rabjai

                         III.fejezet 

                 

  Reggel volt, Aurélia kijött a szobájából. A terep színű ruhájában. Lent találta Jacket, odament hozzá. 

 - Mégis, hogy működik ez az időóra?- Kérdezte Aurélia. Jack belerakta a kezébe az órát és kedvesen válaszolt:

 - Ugye itt van a mutató a tizenketten, hogyha elfordítom az eggyesre akkor repülünk vissza egy hónapot, ha a kettesre akkor kettőt. Gondolom érted. 

 - Értem de, hogyan repülünk vissza több mint két millió évet? 

 - Itt vannak az oldalán ezek a gombok,  például ez tíz ezer évet visz vissza, ez meg száz ezer évet, és egyre növekszik. - Egymás szemébe néztek. Egy kis idő múlva Nicolas lejött a lépcsőn.

- Mehetünk?- Kérdezte.

- Igen- Felelték mind a ketten. Jack odaadta Nicolas kezébe az órát, benyomtak rajta egy gombot az óramutatója elkezdett pörögni. Körülöttük minden fehér, eletelik egykis idő majd egyszercsak megjelentek egy erdő szélén.

- Hűha! Mi ez a hely?- Kérdezte Aurélia. Nicolas válaszolt:

- Visszarepültünk az idöbe. De itt ősembereknek kéne lennie! Jack szerintem valami gáz van az órával!- Nicolas és Jack elkezte szerelni az órát. Aurélia meg nézte a tájat. Majd megszólalt félénken:

- Nicolas!

- Ne most!

- Nicolas!

- Mi van?

- Milyen korba repültünk vissza?

- Nem tudom!

- Azt hiszem kéne rohannunk!

- Mért?

- Nézz előre!- Nicolas felnézett és látja, hogy egy rakás triceratops tart feléjük az erdőben. Rögtön elkeztek futni.

- Arról nem volt szó, hogy dínók elől is menekülni fogunk!- Jelentette ki Aurélia kiabálva miközben futottak. Nicolas kérdezte lihegve:

- Jack megjavítottad már az órát?

- Azt hiszem!- Benyomott az órán egy gombot és megint fehérség volt körülöttük. Majd ott találták magukat a házban.

- Holnap újra próbáljuk!- Kijelentette Nicolas és elment. Jack odament Auráliához és gyöngéden monta:

- Sajnálom! Nem gondoltam volna, hogy ez lesz belőle!- Elment mielött mondhatott volna bármit is Aurélia. Matilda bement a konyhába, látta űlni az asztalnál Nicolast. 

- Jónapot Nicolas úr! Na, hogy sikerült az akció? - Kérdezte miközben odalép a konyhapulthoz. Nicolas elkeseredetten mondja:

- Szarul! 

- Hát ezzel sok mindent elmondott! De gondolom majd holnap újra megptóbálják.

- Igen, remélem meg fogjuk találni a szüleit! Beszédem van velük! 

- Egyszer majd biztos megtalálják!- Monta Matilda. Közben Aurélia kopogtatott Jack ajtaján. Ajtót nyitott, Aurélia zavarodottan megszólalt:

- Szia! Lent felejtetted ezt az órát. - Át nyújtotta Jack kezébe az órát. Jack megköszönte. 

- És szeretném ha tudnád, hogy nem a te hibád volt. Nem történt semmi bajom. 

- Nem akarsz bejönni?- Aurélia belépett a szobába.- Tudod lehet, hogy ez tényleg nem az én hibám, de a szüleid még mindig nincsenek meg! 

- Mért kell ennyire előásni a szüleimet? 

- Hogy minden a helyére álljon!- Egymás szemébe néztek-

- Minek kell a helyére állnia? Az időnek? Tudtommal azis rendben volt! 

- A szüleidnél van egy gyémánt ami kell abba a nyakláncba, anélkűl nem működik.

- Ezért menekültek el? 

- Igen. De ezt ne mond el Nicolasnak, hogy elmondtam, nem kellett volna. 

- Nyugi nem fogom! Köszi, hogy elmondtad!- Belenéztek egymás szemébe. Jack megfogta Aurélia kezét, és megcsókólta. 

 

Folytatás a következő oldalon! 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 5
Tegnapi: 2
Heti: 16
Havi: 11
Össz.: 4 803

Látogatottság növelés
Oldal: Az idő rabjai III. fejezet
Kitalált tündérmesék,valós mesék. - © 2008 - 2024 - tunder-mesek.hupont.hu

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »